Blog

Fókuszáltság – a mindfulness

2021.02.04 00:00
Fókuszáltság – a mindfulness

A mindfulness angol szó, magyarra általában tudatos jelenlétként vagy éber figyelemként fordítják. Alapvetően arra a folyamatra utal, amikor figyelmünket szándékosan a jelen pillanat tapasztalatai és eseményei felé fordítjuk, s a pillanatnyilag észlelhető belső és külső tapasztalatokat tudatosítjuk.

Mi történik, amikor elkalandoznak a gondolataink?

Tapasztalataink jó részét az öt érzékünk segítségével szerezzük – ilyenek a testi érzet, a megjelenő érzelem és a gondolat is. Amikor a tudat elvándorol a jelen pillanatból, mert például agyalni kezdünk, akkor lép a képbe a mindfulness technika:

ÉSZREVESSZÜK EZT AZ ELKALANDOZÁST, ÉS VISSZATERELJÜK A FIGYELMET AZ ITT ÉS MOST FELÉ.

Vagyis figyelünk – elterelődünk – észrevesszük – visszatereljük – figyelünk. Dinamikus folyamatkör.

Tudatos jelenlét

A tudatos jelenlétet azért végezzük, hogy egyre inkább fölfedezzük azt a világot, amelyet az érzékeinkkel egyáltalán megismerhetünk és bár konkrét célt nem tűzünk ki magunk elé, az a szándékunk, hogy szabadabb, őszintébb, nyitottabb élethez jussunk el vele.

Keleti kultúra

A keleti vallások és testtudati technikák térnyerésével párhuzamosan kezdett el terjedni a tudatos jelenlét szemlélete a nyugati kultúrában, alapvetően a második világháború után. Sok nyugati ember jutott el Ázsia keleti és déli területeire, miközben keleti tanítók, szerzetesek is egyre nagyobb számban kerültek Észak-Amerikába, Nyugat-Európába. Mindezek következtében a figyelem irányításának és fenntartásának többféle módját és értelmezését is megismerték Nyugaton.

MÍG ÁZSIÁBAN A MINDFULNESS GYAKORLÁSA ÁLTALÁBAN VALAMILYEN VALLÁSOS KERETBEN JELENT MEG, ADDIG NYUGATON GYAKRAN HITTŐL FÜGGETLEN SZEMLÉLETKÉNT, TECHNIKAKÉNT ÉL TOVÁBB.

979-ben a hivatalos egészségügy keretei között is megjelent a mindfulness Észak-Amerikában, s azóta kutatók ezrei dolgoznak azon, hogy fölfedezzék a mindfulness mentális és testi egészségre tett pozitív hatásait.

A mindfulness eredete

A fogalom forrása egy kb. 2500 éves, korai buddhista írás, a Szatipatthána szútta (‘Az éber figyelem alappilérei’), amelyben a történelmi Buddha összefoglalja, milyen testi és tudati tapasztalatokra irányítsuk éber figyelmünket, hogy csökkentsük szenvedésünk mértékét.

Thomas Rhys Davids, az ősi páli nyelv korabeli brit kutatója fordította le először az ebben az írásban használt szati (‘figyelem’, ‘tudatosság’) szót mindfulness-nek 1881-ben.

Konklúzió

A MINDFULNESS TEHÁT EGY SZEMLÉLET, EGY VISELKEDÉSI ATTITŰD: MEGFIGYELÉS CSELEKVÉS HELYETT, BEFOGADÁS LÉTREHOZÁS HELYETT – ELVÁRÁSOK, MAGYARÁZATOK, ÉRTÉKELÉSEK NÉLKÜL.

Ennek az elemeit nemcsak a 2500 éve létező buddhista gyakorlatok, hanem számos, más kelet- és dél-ázsiai szemlélet is tartalmazza. Vagy azért, mert párhuzamosan hasonló módszerek alakultak ki, vagy azért, mert a buddhista szemlélet hatott rájuk. Így a hinduizmus több ágában, a jógahagyományokban, a harcművészetekben, a tai chiban, a taoizmusban is fölfedezhetjük a mindfulness szemléletét.